"Emlékszem, amikor a Tejiparnál arról beszélgettünk, hogy ki mikor vesztette el a szüzességét.
- Hát én 14 évesen - mondta az egyik.
- Na, az is jó korán volt - mondtam neki
-Á, dehogyis. Dél körül."
A világon a legjobb helyek a "nem annak indult - az lett" kocsmák. A Torkoskert ablakaira természetesen ki van írva, hogy "Torkoskert Fagyizó", sőt, architektúrailag is valami olyasminek néz ki. Szerencsére nem az. Ebben a műfajban nagy kedvencem a legendás szegedi Észak Büfé, aminek még a cégtábláján is található egy tortaszelet, miközben mértéktartó becslések szerint az ott megfordulók közül utoljára a nyugdíjhoz közelítő pultos láthatott élőben tortát, nagyjából a hatodik születésnapja magasságában.
Szóval ez se az a klasszikus fagyizó. Inkább egy alapkocsma főként idősebb középkorú tisztességben őszülő környékbeliek számára. Igényeskedő berendezés a körülményekhez képest, fröccsalapú üzletmenet, miegymás. Mindenesetre ma először találkoztam a mondén életstílus hazai kvintesszenciájával, az autóstáskával.
Egyébként csapolt Sopi, hőfok, szénsav oké, mellékíz nulla, még duzzogni se lehet egy jót.
1 megjegyzés:
Pécsen van (volt?) egy fagyizó nevű kocsma. Elképzelem, ahogy nagypapa leviszi fagyizni az unokát, aztán miután ki lett választva a fagyi (mert az is volt!), beharap pár fröccsöt a többi nagypapával.
Megjegyzés küldése