2008. október 17., péntek

Elkezdtük - Csarnok Söröző



Most próbáljuk ki először azt, hogy hogyan lehet emailt küldve blogolni.
Elkezdtük a kutatást. Értelemszerűen a lehető legmozgalmasabb helyén a hajnali Győrnek. Ez pedig nem más, mint a Csarnok Söröző a Nádorvárosban lévő Vásárcsarnok második emeletén.Tudtátok, hogy nekik is van honlapjuk? (Meg jelszavuk is:
"... a jelen és a jövő minket igazol."

Pontosan hatra nem értem oda, mert Rózsi néni (82 éves) megállított a lépcsőházban, hogy elmesélje, hogy bár a múltkor megszerelték a T-Home IPTv berendezését, de még mindig nagyon lassú és csak tizenöt perc melegedés után engedi kapcsolgatni a rendszer. Le is cseréli őket a Digi Tv-re, mert ott nem kell vevőegységgel bajlódni. 
"A pénzemért adjanak megfelelő szolgáltatást, nem?"
(Napközben aztán kaptam is egy telefont egy pesti számról, amit nem tudtam felvenni, mert éppen a tanácsrendszer rejtelmeibe avattam be pár pilledt hallgatót. Miután visszahívtam, kiderült, hogy a T-Home hívogat, akinek a múltkor bediktáltam a számom, amikor Rózsi néninél nem sikerült felélesztenem a rendszert és szerelőt hívtam. Titokzatos. Benne vagyok a rendszerükben.) 
Ezután a kis közjáték után sietősen a csarnok felé vettem az irányt az ébredező városban. Arra például rögtön rájöttem, hogy miért nem veszi meg senki a csarnok oldalában található lakást már évek óta. Azért, mert minden vásárnap (nem vasárnap, mert az csak egy nap) fél hattól csörögnek a bugyiárusok a fém sátraik felállításával.
A csarnok meg tele kisnyugdíjasokkal, akik nem tudnak eleget aludni és már korán reggel bevásárolnak. Vettem egy Kisalföldet és irány az emelet. Elkövettem azt a hibát, hogy kávét rendeltem. Ettől kábé délig kalapált a szívem. Sosem iszom ugyanis kávét. De a tudományért mindent. 
Klasszikus vásárcsarnoki hangulat, pár korai emberrel, akik már reggel hatkor egy kisfröccsel, plusz egy felessel kell hogy indítsák a napjukat. Aztán érkezik a kék egyenruhás különítmény: oldalukon zacskóban a friss kifli a pékségből, meg a felvágott a hentestől. Mindenki Unicum, kivéve a sofőr (azt jól ki is röhögik).  Közben betér a csarnok doyenje: Feri bácsi. Minden nap itt árul. Kikéri a felest, lehajtja és megy vissza dolgozni. Plusz egy arc, aki legalább kétszer jött vissza, míg bent álldigáltunk. Felest kért, lehajtotta és már  ment is. 

A következő beszélgetést sikerült elkapni, mikor egy kisnyugdíjas megkérdezte, hogy a pultos hölgy honnan tudja előre, hogy mit akar kérni:
Először én sem gondoltam volna, de aztán pár évvel később látom, hogy csak úgy magamtól sikerült megjegyeznem mindenki kedvencét. 
További említésre méltó eseményt jelentettek még azok a kisnyugdíjasok, akik az alsó talponállóban megvásárolt csavaros kiflikkel a korláton, a második emleti erkélyről figyelték az ébredező csarnokot. 

Alapadatok:
Cím: Győr, Nádorváros, Herman Ottó utca 25. 
Nyitvatartás:
H szünnap
K-Sz 06:00-16:00
Cs 06:00-13:00
P-V 06:-16:00

Csapolt: 
Soproni - 250 Ft
Üveges: 
Steffl - 290 Ft
Schlossgold - 290 Ft
Soproni 1895 - 290 Ft
Soproni 3 féle - 265 Ft
Heineken - 330 Ft
Gösser - 330 Ft
Kaiser - 330 Ft
Soproni Démon - 290 Ft
Buckler - 290
kis üveges Heineken
kis üveges Amstel

műanyag dobozos feles italok: 100 Ft
kávé - 100 (megepően jó)
unicum - 360/230
cola - 60/dl 

Csajfaktor: 0 

Van egytálétel kaja is 11:30-tól. Mindennap más.
Plusz szolgáltatás: két darab gyümis félkarú rabló
A legnagyobb élményt, a talponálló részek alatt elhelyezett kis kampók jelentik, amire fel lehet akasztani a bevásárlószatyrot, na és természetesen a dicsőségtábla fotókkal, ahol minden második képen a kisegítő fiú (az, aki segít behozni, meg kivinni az árut) mosolyog.

Fabu pedig tényleg kihagyhatatlan: 
Bartal Anna Mária (2005): Nonprofit elméletek, modellek, trendek. Századvég Kiadó, Budapest. 200 (kettőszáz!) Ft

Most mennem kell tanítani, Ádám folytatja. 

Nincsenek megjegyzések: